ÉRZÉSEINK KIFEJEZÉSÉNEK FONTOSSÁGA

Évekig dolgoztam biztosítási ügynökként és jó néhányszor előfordult, hogy megérkeztem az aktuális tárgyalásomra, az ügyfelem pedig sehol. Jó esetben a titkárnő elnézésemet kérte és megkínált egy kávéval, de előfordult olyan is, hogy én telefonáltam rá XY úrra, hogy megérkeztem, de senki nem nyit ajtót. Jaj, ne haragudjak, de még nem ért véget az aktuális megbeszélése, legyek türelemmel, jött a válasz. Esetleg valami hasonló kifogás. Ilyenkor sokfélét éreztem. Csak később, mikor az Erőszakmentes Kommunikációt tanultam tudtam meg enne a sokféleségnek a valódi okát. Mások szavai vagy cselekedetei kiváltanak belőlünk bizonyos érzéseket, de soha nem ez a valódi ok. Az érzéseim valódi oka a kielégült vagy kielégítetlen szükségleteimben keresendő. Abban az esetben, amikor a csúcsforgalmon átverekedve majdnem késéssel érkeztem meg, még örültem is a várakozásnak – pláne a kávénak –mert kicsit kifújhattam magam, összerendezhettem a gondolataimat. Ha szoros volt az időbeosztásom és szűken volt időm a következő megbeszélésemig, akkor ideges lettem, aggodalom és frusztráltság vett erőt (kis e-vel) rajtam, mert fontos volt számomra a rend, a kiszámíthatóság, a tervezés. Volt olyan is, amikor egymás után többször is így jártam valamelyik ügyfelemnél. Ilyenkor rendszerint megbántódtam, megalázottnak, lenézettnek éreztem magam – bár ezek sakál érzések, de akkor ezt még nem tudtam. A sakál érzések ítélkezéssel kevert érzések. Inkább szólnak arról, hogy a másik mit követett el ellenem, mint a saját szuverén érzésemről azzal kapcsolatban, ami történt velem. Minél inkább kapcsolódni tudok az érzéseimhez és szükségleteimhez annál könnyebb a beszélgetőpartneremnek együttérzéssel reagálnia rám, hiszen már nem okolom őt az érzéseimért. Visszatérve az ügynökként szerzett tapasztalataimhoz, most már tudom, hogy a szerint jelentek meg a különböző érzéseim, hogy az éppen legfölül lévő szükségletem kielégült-e vagy sem. 

FELELŐSSÉGET VÁLLALNI AZ ÉRZÉSEIMÉRT, ANNYIT JELENT, HOGY ÉRZÉSEIM OKÁT A SAJÁT KIELÉGÜLT VAGY KIELÉGÍTETLEN ESETLEG VESZÉLYEZTETETTNEK VÉLT SZÜKSÉGLETEIMBEN LÁTOM.

TUDATOS VAGYOK ABBAN, HOGY NEM A MÁSIK EMBER TETTEI, SZAVAI, VISELKEDÉSE OKOZZÁK AZ ÉRZÉSEIMET, TEHÁT NEM OKOLOM, NEM HIBÁZTATOM A MÁSIKAT.

TUDATOS VAGYOK ABBAN, HOGY ÉRZÉSEIM IS EGYETEMES EMBERI ENERGIA MINTÁK. EZEK AZ ENERGIA MINTÁK, A MINDANNYIUNKAT ÉLTETŐ ÉLETENERGIA MINTÁZAT SZÖVEDÉKEI, ÖSSZEKÖTNEK, ÖSSZEHANGOLNAK BENNÜNKET.

AZ ÉRZÉSEIMET RENDKÍVÜL ÉRZÉKENY JELZŐRENDSZERNEK TEKINTEM, AMI JELZI SZÁMOMRA, MILYEN SZINTEN ÉS ÁLLAPOTBAN VAGYOK EMBERI MINŐSÉGEMMEL, ÉLETENERGIÁMMAL, ERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLETEIMMEL KAPCSOLATBAN.

Az érzéseim a szükségleteim kielégítésére motiválnak. Döntő fontosságú az érzéseim és gondolataim elkülönítése. Nagyon fontos az is, hogy érzéseim beazonosításakor és főleg kifejezésekor semmi utalást ne tegyek a másik emberre.

Az érzéseim kimondása nem jelenti azt, hogy velük azonosulok vagy hagyom őket dominálni felettem. Például: Amikor tudatosan kommunikálok, nem azt mondom, hogy mérges vagyok. Ezzel azonosítanám magam a haraggal. Tudatossági szintemet azonnal levinném a harag szintjére. Ehelyett, úgy fogalmazok, hogy harag van bennem azzal kapcsolatban…. Vagy, haragot érzek azzal kapcsolatban, hogy… Ezzel megtartom a távolságot valódi énem és a bennem áramló érzés energiája között. Inkább megfigyelőjévé válok a bennem áramló érzéseknek, mint résztvevője. Még az erős érzelmi örvények sem tudnak így egykönnyen beszippantani. Ha beazonosítom, kimondom vagy leírom őket, ez sokat segít az érzések mögötti szükségleteim megtalálásában. Minél inkább tudok az érzéseimre figyelni annál inkább képes vagyok az életenergia áramlásával együtt haladni. A nagyon erős boldogság érzés is rabságában tarthat. Ilyenkor elveszítem a valódi kapcsolatot önmagammal és tudatosságom szintje is leesik. A félelmem vagy boldogságom megfigyelésével, elfogadásával képes vagyok rálelni a mögöttük meghúzódó békére és szeretetre, ami minden erős érzelem mögött megtalálható.

A körülöttem lévő emberek nem csak a szavaimra, hanem a mögöttük lévő érzésekre is reagálnak. Bizonyára Te is tapasztaltad már, ha valakinek erős érzelmei vannak, hiába próbálja szavakkal elfedni, a partnere nem annyira a szavaira, hanem inkább az érzéseire fog (tudattalanul) reagálni. Ez azért van, mert érzéseink energiát – az adott érzésnek megfelelő rezgésű és mintázatú energiát – sugároznak. Ha valaki boldogan, jókedvűen lép be egy helységbe, a többiek kedve is felderül, míg ha dühösen, mogorván, akkor ez az ott lévőkre is negatívan hat.  

Így hat a félelmem is. Minden erőszak félelmen alapul. Bármikor, amikor a félelem jelen van, különösen, ha életidegen gondolkodással párosul, úgymint: ő rossz ember, ő helytelenül cselekszik, az erőszak valamilyen formájának megjelenése várható. A félelmet pusztító energiaként is láthatjuk — ami nem szolgálja az életet. Valójában a félelem egy nagyon fontos jelzés arra, hogy a helyzet, amiben ezt megtapasztalom fontos számomra. Valami azonban nincs rendben és legalább egy szükségletem nem nyert kielégítést. Legtöbbször a biztonság iránti szükségletem, de lehet az összetartozás -, kapcsolódás -, megértés iránti igényem vagy valamely más fontosságom kielégíthetősége veszélyének érzékelése.  Ezért nagyon fontos, hogy törődjem a félelmeimmel.

Sohasem érdemes fontos döntést hozni, erős érzelmek hatása alatt, függetlenül attól, hogy az érzéseim pozitívak vagy negatívak.

Az érzelmek elnyomása, nem kellő módon történő kezelése, testi tüneteket, még betegségeket is okoznak. Minden negatív érzelem elnyomása úgy hat ránk, mint egy víz alá nyomott strandlabda. Minél nagyobb erővel próbáljuk lenyomni a strandlabdát, annál nagyobb erővel pattan vissza ránk.

A fiúgyermekek egy részénél azt tapasztalni, hogy nem mutathatják ki, ha valamilyen problémájuk van, mert akkor azt kapják, hogy: „Milyen férfi leszel te?” A családok egy részénél nem beszélnek az érzelmekről. Mintha nem is léteznének, csak a mindennapi verkli, és a teendők sora. Ettől érzi sok feleség egyedül magát. Nincs, akivel megbeszélje az érzelmi állapotát. Sajnos a férfiak egy részénél ez nem is szokás. Ha erről beszélne, akkor úgy tűnne, mintha gyenge lenne. Ezt az image veszteséget, pedig nem engedheti meg magának. A gyermek ezt látja, és beléívódik, mint viselkedési, problémakezelési minta. Így adódik át generációról-generációra a sok hibás viselkedés minta.

Érzéseink kifejezésének fontossága

1.     Növeli az ÉRZELMI INTELLIGENCIÁT (EQ), a SIKER kulcsát.

2.     Növeli az EMPATIKUS készséget, amivel meg tudod tippelni, mi van a másik szívében

3.     Csökkenti a betegségek kialakulásának esélyét. (dr. Hamer: Új Orvostudomány)

4.     Segít elválasztani az eseményeket, személyeket a hozzájuk kötött érzéseinktől. Kiút a függőségeinkből.